Kutatás készült arról, mennyire boldogok a magyarok: meglepő eredmény született!

Március 20-a a boldogság nemzetközi napja, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern társadalmak fejlődését nem csupán gazdasági, hanem életminőségük és testi-lelki jólétük alapján is értékelni kell. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) négy éve folyamatosan monitorozza a magyarok közérzetét, amelynek az egyik legfontosabb mutatójaként a boldogságérzetet vizsgálja.

A KINCS Közérzet Barométer kutatás eredményei szerint 

amelyet leginkább az életkor és a családi állapot határoz meg – mutatott rá a szervezet közleményében.

Emlékeztettek, hogy a 2024-es felmérés szerint a magyarok boldogságérzete átlagosan 7,3 volt, ami a férfiaknál 7,2-es, míg a nőknél – idén először a férfiak boldogságindexénél magasabb – 7,3-as értéket mutatott. Ahogy minden évben, úgy 2024-ben is a fiatalok érzeték magukat a legboldogabbnak. 

Az 50-65 évesek esetében ez az érték 7,1, míg a 65 év felettiek körében 6,9 volt, tehát az életkor előrehaladtával a boldogság szintje fokozatosan mérséklődik – ismertették.

A családi állapot is fontos szerepet kap

A kommünikében rámutattak, hogy a családi állapot is jelentős szerepet játszik a boldogságszint alakulásában: a legboldogabbnak a házasok (7,7) bizonyultak, akiktől csak kissé marad el az élettársi kapcsolatban élők (7,6) boldogságszintje, míg az elváltak 6,6-ra, az egyedülállók 6,7-re és az özvegyek 6,4-re értékelték saját boldogságukat.

A KINCS közleményét azzal zárta, hogy 

 a KINCS felmérése szerint az országos átlaghoz képest a 18 év alatti gyermeket nevelő szülők 7,7-re értékelték boldogságukat. Különösen kiemelkedik a kisgyermeket gondozó szülők boldogságszintje, hiszen a GYES-en és GYED-en lévők 8,1-es értékkel a legboldogabbnak bizonyultak, de magas boldogságszint jellemzi a nagycsaládosokat (7,4) is, ami jól mutatja, hogy a gyermekek jelenléte a családban valódi boldogságforrást jelent – húzták alá.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay